Tanulmány: Mit gondolnak a fiatalok a környezetvédelemről?
A Tiszta Európa Projekt keretében az Észak Balatoni Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelő Önkormányzati Társulás és a Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet közös kutatást végzett annak érdekében, hogy megtudja mit gondolnak a fiatalok a környezetvédelemről, mit tennének szívesen lakókörnyezetük megóvásáért. A felmérésben közel 350 nyolcadik osztályos általános iskolai tanuló, és közel 500 középiskolás mondta el a témával kapcsolatos véleményét. A kutatás tíz legérdekesebb eredménye:
-
A megkérdezett fiatalok jelentős része elégedetlen az őt körülvevő környezet állapotával. Figyelemre méltó, hogy tágabb környezetükkel, „Magyarország általános környezeti állapotával” még többen elégedetlenek: ezzel kapcsolatosan a tanulók 51 százaléka fejezte ki rosszallását, 24 százalékuk pedig kimondottan elégedetlen volt.
-
A megkérdezett gyerekek 36 százaléka fejezte ki fenntartását a levegő tisztaságával kapcsolatban, az ivóvíz minőségét 37 százalékuk illette kritikával, a köztisztasággal pedig közel minden harmadik gyerek volt elégedetlen.
-
A fiatalok az észak-balatoni térség egyik legégetőbb környezeti problémáját is pontosan érzékelték: a legtöbben az illegális szemétlerakókat, az utak, erdőtisztások mellett éktelenkedő szemétdombokat érezték szűkebb lakóhelyük legjelentősebb problémájának.
-
A felmérés megmutatta, hogy a fiatalok meglehetősen tájékozottak azzal kapcsolatosan, hogy mi történik a lakásukat elhagyó hulladékkal. A legtöbben (45%) tudják, hogy a lakóhelyén összegyűjtött szemét egy részét újrahasznosítják, a maradékot pedig eltemetik vagy elégetik; és szinte minden gyerek (96%) tisztában van azzal is, hogy a háztartási hulladék kezelésének leginkább környezetbarát módja ha az újrahasznosítható részt kiválogatják a szemétből.
-
A felmérés szerint a térség diákjai (saját bevallásuk szerint) alapvetően tájékozottnak érzik magukat a hulladék kezelés környezetbarát megoldásaival kapcsolatosan és 76 százalékuk nagyon fontos kérdésnek ítélte meg azt.
-
A beszámolók egy gyakorlati problémára is felhívták a figyelmet: azoknak a hulladékoknak a nagy része, amelyeket nem szállítanak el a rendszeres szemétszállítással vagy a lomtalanítással végül mégiscsak pontosan oda kerül ahova a háztartás többi hulladéka – a legtöbben ugyanis ezeket apránként bedobálják a kukákba…
-
Fontos lenne a részletesebb tájékoztatás is a megye terveiről, a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról. Ugyanis a felmérésben megszólított diákoknak 52 százaléka nem hallott a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének terveiről, ráadásul összevetve a tavalyi Dél-balatoni középiskolai felmérés válaszaival, a mostani eredmények azt mutatják, hogy az idén megkérdezett fiatalok közül lényegesen kevesebben sorolták az elemeket és az akkumulátorokat a környezetre legveszélyesebb hulladékok közé.
-
Közel minden második (46 %) megkérdezett gyerek szerint az emberek többsége nem lenne hajlandó szelektíven gyűjteni a hulladékot és csak négyből egy diák bízna abban, hogy a helyiek többség részt venne a szelektív gyűjtésben.
-
A diákok döntő többsége azzal járulna hozzá a környezet megóvásához, hogy nem szemetelne (rögvest ezt követi a szelektív gyűjtés gyakorlati alkalmazása.), minden második úgy véli (57 %), hogy szívesen csatlakozna olyan akcióhoz, ahol közösen, összefogva tisztítanák meg a környezetet, szednék össze a környéken a szemetet. De ami talán a legjobb hír: a megkérdezett gyerekek nyitottak a téma felé, 73 százalékuk szeretne többet megtudni a környezetvédelemről, nézne a témával kapcsolatos ismeretterjesztő filmet, olvasna utána az interneten, vagy tanulna róla valamilyen iskolai órán.
-
A tavalyi Dél-balatoni felméréssel egybevetve jelentősen megnövekedett azoknak a diákoknak az aránya, akik szerint az önkormányzatok törődnek a környezetvédelemmel (11 százalékról 26 százalékra növekedett a számuk).
