A projekt
A projekt pénzügyi forrásai
A projekt az Európai Unió Kohéziós Alapjának támogatásával (az elismert költségek 50%-a), a Magyar Állam által biztosított központi költségvetési támogatással (40%) és 10% saját erő biztosításával valósul meg.
Az építési munkálatok az elfogadott ütemterv szerint 2009. december 31-ig fejeződnek be. A projekt elismert, támogatható költsége 25.914.000,- € lesz.
A komplex hulladékgazdálkodási rendszer az alábbi elemekből épül fel:
- A szelektív- és kevert hulladék gyűjtő rendszer és elemei. Ennek keretében 400 db új szelektív hulladékgyűjtésére alkalmas gyűjtősziget létesül a Társulás működési területén. Ez azt jelenti, hogy a beruházás eredményeképpen jelentősen nő azon települések száma, ahol a térségben szelektíven lehet gyűjteni a hulladékot. A gyűjtőszigetek végső helyének kiválasztása a helyi önkormányzatokkal egyeztetve történik. A beruházás költségei között szerepelnek azok a járművek és konténerek is, melyek a hulladékot a regionális telepre szállítják.
- Átrakó állomások - válogatók. Az ajkai, pápai és tapolcai gyűjtőkörzetekből átrakó állomásokra kerül a begyűjtött hulladék, ahonnan tömörítve, zárt szállítókonténerekben kerül a regionális telepre. Ezeken a telepeken történik a szelektív gyújtőszigetekről beszállított hulladék feldolgozása is.
- Komposztáló. Feladata a Balatonfüreden és térségében keletkező jelentős mennyiségű kerti hulladékot feldolgozása.
- Mobil építési törmelék feldolgozó. A törő és osztályozó berendezés Veszprémben létesül. Feladata a térségben keletkező, eddig csak lerakásra alkalmas építési törmelék, feltöltésekben, útalapban, rekultivációs alaprétegekben felhasználható anyaggá alakítása lesz. A berendezést a nagyobb építkezések helyszínére szállítva, ott végezhető el a feldolgozás
- Regionális Hulladékkezelő telep.
A feldolgozó körzetei, kapacitása
A telepre a térség öt gyűjtőkörzetéből (Ajka, Balatonfüred, Pápa, Tapolca és Veszprém), összesen 158 településről érkezik majd a hulladék. A telepre (amely a hulladék-feldolgozó üzemből, a depóniából és a későbbi, esetleges fejlesztéshez szükséges tartalék területből áll) az ajkai, tapolcai és pápai gyűjtőkörzetekből átrakást követően, tömörítve, míg veszprémi és balatonfüredi körzetből átrakás nélkül érkezik a hulladék, zárt konténerekben. A telep tervezett kapacitása 120 000 tonna / év lesz.
A beszállított hulladék szétválogatásra kerül. Ennek során külön kezeljük majd a másodnyersanyagokat (fémek, műanyag, stb.), az energetikai célra felhasználható, de anyagában már nem, vagy csak aránytalanul nagy ráfordításokkal hasznosítható anyagokat (műanyag, fa, papír), a stabilizálandó szerves anyagokat és a továbbiakban már fel nem dolgozható anyagokat.
A projekt által érintett terület
A megépülő szelektív hulladék feldolgozó öt nagyobb körzet problémájára jelent majd hatékony megoldást. Ezek: Balaton gyűjtőkörzet, Veszprém gyűjtőkörzet,Ajka gyűjtőkörzet, Pápa gyűjtőkörzet és Tapolca gyűjtőkörzet.
Az egyes gyűjtőkörzetekhez tartozó települések:
- Pápa gyűjtőkörzet
Bakonykoppány, Bakonyszűcs, Pápa
Megközelítőleg: 35 000 lakos, 13 000 háztartás
- Balatonfüred gyűjtőkörzet
Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonfüred, Balatonhenye, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Csopak, Dörgicse, Kővágóörs, Köveskál, Mencshely, Mindszentkálla, Monoszló, Nagyvázsony, Óbudavár, Örvényes, Palóznak, Pécsely, Pula, Révfülöp, Szentantalfa, Szentbékálla, Szantjakabfa, Tagyon, Tihany, Vászoly, Vöröstó, Zánka
Megközelítőleg: 28 000 lakos, 35 000 lakás
- Veszprém gyűjtőkörzet
Alsóörs, Bakonybél, Bakonynána, Balatonalmádi, Balatonfűzfő, Bánd, Borzavár, Csehbánya, Eplény, Felsőörs, Hajmáskér, Hárskút, Herend, Hidegkút, Királyszentistván, Lókút, Lovas, Márkó, Nagyesztergár, Nemesvámos, Olaszfalu, Pénzesgyőr, Pétfürdő, Porva, Sóly, Szentgál, Szentkirályszabadja, Tótvázsony, Városlőd, Veszprém, Veszprémfajsz, Zirc
Megközelítőleg: 120 000 lakos, 45 000 lakás
- Ajka gyűjtőkörzet
Ajka, Apácatorna, Bakonyjákó, Bakonypölöske, Bodorfa, Borszörcsök, Csögle, Dabrony, Dáka, Devecser, Döbrönte, Egeralja, Farkasgyepü, Ganna, Gyepükaján, Halimba, Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kerta, Kisberzseny, Kiscsősz, Kislőd, Kispirit, Kolontár, Külsővat, Magyarpolány, Marcalgergelyi, Nagyalásony, Nagypirit, Nemeshany, Nemesszalók, Németbánya, Noszlop, Nyárád, Nyirád, Oroszi, Öcs, Pápadereske, Pápasalamon, Pusztamiske, Somlóvecse, Szőc, Tüskevár, úrkút, Vid, Vinár
Megközelítőleg: 67 000 lakos, 24 000 lakás
- Tapolca gyűjtőkörzet
Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsony-tördemic, Balatonederics, Balatonrendes, Bazsi, Csabrendek, Dabronc, Gógánfa, Gyulakeszi, Hegyesd, Hegymagas, Hetyefő, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Káptalantóti, Kékkút, Kisapáti, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Megyer, Monostorapáti, Nemesgulács, Nemesvita, Raposka, Salföld, Sáska, Sümeg, Sümegprága, Szentimrefalva, Szigliget, Taliándörögd, Tapolca, Ukk, Uzsa, Veszprémgalsa, Vigándpetend, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalahaláp, Zalameggyes, Zalaszegvár
Megközelítőleg: 53 000 lakos, 20 000 lakás
A hulladék feldolgozása
Az alkalmazott válogatási eljárás (szeparációs technológia) a legmesszebbmenőkig igazodik a környezetvédelmi igényekhez. A válogatás zárt üzemcsarnokban történik olyan módon, hogy a hulladék semmilyen formában sem kerülhet majd érintkezésbe a környezettel.
A szerves anyag feldolgozását jelentő Mechanikai és Biológiai stabilizálás (MBH) során, a biohulladék szén-dioxidra és vízre bomlik. A folyamathoz szükséges levegő, szűrést követően (biofilter) kerül vissza a környezetbe. (A keletkező szén-dioxid üvegházhatása huszad része a metánénak, ami egy hagyományos lerakóban, a depóniagáz részeként felszabadul.) Itt az érlelés első szakasza zárt vasbetonkamrákban, míg az utóérlelés nyílt prizmákban történik. Az utóérlelésre kerülő anyag pedig már gyakorlatilag teljesen szagtalan lesz, további érlelésre pedig kizárólag csak mechanikai tulajdonságainak biztosítása miatt lesz szükséges. A stabilizálással nyert komposzt a rézsű takarására kerül felhasználásra. A füvesítést folyamatosan történik, így napról-napra növekszik majd a zöldfelület és az élőhelyek aránya.
A projekt megvalósítása során végig szem előtt tartott cél, hogy a véglegesen lerakandó hulladék mennyisége csökkenjen. A működés első időszakában ez az összegyűjtött hulladék az összes hulladék mintegy 50%-át jelenti majd, amely a lerakó élettartamának közepére (10 év múlva) remélhetően 15 – 20%-ra csökken (elsősorban a szelektív gyűjtés elterjesztésének, a megelőzésnek és a másodnyersanyagok minél hatékonyabb kinyerésének köszönhetően).
A lerakóra csak feldolgozást és mechanikai és biológiai stabilizálást követően kerül hulladék. Ennek eredményeképpen mérsékelten lesz csak érezhető a szag-, és depónia gáz (CH4 tartalmú gáz), táplálék hiányában pedig nem jelennek meg a madarak és a rágcsálók. A szél okozta kihordás - porzás elleni védekezésként gyorsan áthelyezhető, erős védőháló kerül kihelyezésre és a területen összegyűjtött csurgalékvizet is a depóniára locsoljuk vissza.
A tájkép megóvása
A tervezett létesítmény megvalósítása során elsőrendű feladat, hogy az csak minimálisan hasson a tájképre. Természetesen méreténél, földrajzi kiterjedésénél fogva a lerakó látható lesz a közeli települések (Királyszentistván, Vilonya, Papkeszi) egyes részei, valamint a lerakótól északi és déli irányban haladó alsóbbrendű közutak felől, ám kialakítása során maximális cél, hogy a lerakó csak alig váljon el a jelenlegi környezettől, hogy minél természetesebb része legyen a tájnak, a természetnek.
Ezért védőerdőt telepítünk, amely a leginkább érintett települések (Papkeszi, Vilonya és Királyszentistván) felől öleli körbe majd a telepet. A védőerdő fái úgy kerülnek telepítésre, hogy azok együtt növekedjenek a lerakóval. A szorítótöltés, amelyik pedig körülveszi a területet, várhatóan mindig magasabb lesz a lerakónál (füvesítése folyamatosan történik majd), így lénygében egy újabb zöld dombbal lesz csak gazdagabb a környék.
A depónia láthatóságát erősen befolyásolja az is, hogy kialakítására tagolt, dombos, ligetes terepen kerül sor. A tervezett többszintes védőerdő szélessége 30 méter lesz, telepítése a depónia építésével egy időben kezdődik. A terület hajdan őshonos fajaiból kialakított erdő együtt nő majd a lerakóval és az üzemelés első időszakában szinte teljesen eltakarja azt. A fák természetesen nem tudják a lezárt depóniát teljesen elrejteni, de a szorítótöltés füvesítésével, az odatelepített cserjékkel a látvány egyáltalán nem lesz feltűnő. Mivel a szorítótöltés magassága a művelés során 2 méterrel meghaladja a lerakóban a hulladékréteg szintjét, így az a környékről semmiképpen nem lesz látható.
Tiszta Európa Program
Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás
Székhely: 8200 Veszprém, Házgyári út 1. Telefon / telefax: +36 (88) 545 116.
