Tananyag: Diákoknak, iskolásoknak
A településeken a hulladékokat két fő csoportra oszthatjuk
A települési (kommunális) szilárd hulladék, melynek leggyakoribb összetevői a következők: üveg, papír, fémek (vastartalmú, nem vastartalmú, nehézfémek), többféle anyagból készült dobozok, fehéráruk (hűtőszekrény, mosógép stb.), barna áruk (elektromos gépek, mikrohullámú sütő stb.), háztartási vegyi hulladékok, gumi, gumiabroncs, szerves anyagok, műanyagok (kb. 4,6 millió tonna keletkezett 2000-ben).
A települési folyékony hulladék (szennyvíz), melyben benne vannak azok a vegyszerek (mosószerek, tisztítószerek stb.), anyagok (fekália, mosogatóvíz stb.) is, melyek a lefolyóba, WC-be kerülnek (kb. 9 millió tonna keletkezik évente, melyből 5,5 millió tonnát gyűjtöttek be 2000-ben).
Megelőzés
A hulladékproblémák megoldásának egyik jelentős lépése a hulladék keletkezésének megelőzése. Tudatos fogyasztással (ami csak rajtunk múlik), azokat a termékeket választjuk, amelyek a célnak megfelelnek, kevesebb csomagolóanyagot tartalmaznak, és kisebb környezeti kárt okoznak. Ezt a fogyasztók felvilágosításával, tudatformálásával érhetjük el.
A hulladéktermelést teljesen nem lehet megszüntetni, azonban a környezetre gyakorolt negatív hatását a hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentésével lehet mérsékelni. Mindenki csak négy, viszonylag kis lépésre van a helyes magatartástól. A következő négy lépcsőfok megvalósításával érhetjük el a környezettudatosságot ezen a területen.
Miből áll a háztartási hulladék?
A hulladékok összetétele folyton változik. A szervetlen anyagtartalom csökken (hamu, salak). Az új csomagolókból származó anyagok (műanyagok, kombinált anyagok) mennyisége növekszik. Megváltozott a hulladékok fajsúlya is. A könnyű, ám mégis nagy térfogatot betöltő műanyagok miatt ez az érték folyamatosan csökken, így ez növeli az elhelyezési gondokat.
A háztartásban keletkező szilárd hulladékokat legcélszerűbb anyaguk szerint csoportosítani, mert hasznosításuk is eszerint oldható meg. Ezek alapján a hulladékok következő csoportjait különböztetjük meg:
- papír hulladékok
- műanyag hulladékok
- fém hulladékok
- üveg hulladékok
- textil hulladékok
- komposztálható anyagok
- kevert hulladékok
- veszélyes anyagok, hulladékok
A szelektív hulladékgyűjtés módszerei
A hasznosítható hulladékösszetevők begyűjtését többféle módszerrel lehet végezni. A település adottságai (kertes, családi házas, lakótelepi, belvárosi, üdülő jellegű) határozzák meg, melyiket célszerű kialakítani. Sok esetben több módszert is alkalmaznak egymás mellett a hatékonyabb gyűjtés elérése érdekében. Ezek a módszerek a következők:
- Házon (telken) belüli gyűjtés
- Közterületi hulladékgyűjtő szigetek
- Hulladékudvarok
- Mobil, akciószerű veszélyes hulladékgyűjtés
A hulladékok hasznosítása
A szelektív hulladékgyűjtés egyik fő célja, hogy a hulladékokat minél nagyobb arányban hasznosítsuk, ezzel értékes másodnyersanyagokhoz, energiához jutunk és elkerüljük a környezet felesleges terhelését (hulladéklerakók, új nyersanyagok előállításának környezeti hatásai).
A hulladéknak vagy valamely összetevőjének a felhasználását - az iparban vagy a szolgáltatásban - hasznosításnak nevezzük. A hasznosítási módok közül előnyben részesítendő az újrafeldolgozás, azaz a hulladék anyagának az ismételt felhasználása (recycling), ennek a lehetőségnek a hiányában a visszanyerés, azaz a hulladék valamely feldolgozható összetevőjének alapanyaggá alakítása (recovery), illetőleg energetikai hasznosítása, azaz a hulladék energiatartalmának kinyerése (energy recovery) végezhető.
Hasznosítás a biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontása és további felhasználásra alkalmassá tétele is. A hulladékgazdálkodási törvény értelmében a hulladék hasznosításának három módja lehetséges: az újrafeldolgozás, a visszanyerés, illetve az energetikai hasznosítás.
Ártalmatlanítás
A hulladékok sorsa nagymértékben függ attól, hogy hol keletkezik és hogyan gyűjtik. A szelektíven gyűjtött hulladék jelentős részét lehet hasznosítani. Ebben az esetben csak a maradékot és a vegyesen gyűjtött hulladékokat kell ártalmatlanítani. A két leggyakoribb módszer a lerakás és az égetés. Ma Magyarországon a legjellemzőbb a hulladékok rendezett lerakása.
