Dánia
Dánia
Dániában a közelmúltban egy jól működő hulladékgazdálkodási rendszert hoztak létre amin belül a hasznosítás játssza a kulcsszerepet, de a veszélyes anyagok különválasztására is fokozott figyelmet fordítottak. Ezek is fontos eredmények de eddig nagyon kevés olyan rendelkezés született ami kifejezetten a megelőzést tűzte volna ki célul. Ez azért fontos mert hiába a jó hulladék kezelés ugyanis sem a hasznosítás sem a környezetbarát hulladéklerakók nem helyettesíthetik a megelőzést . Ezen a téren a szakemberek szerint Dániának sok tenni valója van.
A 80-as években súlyos problémát jelentett, hogy miközben a dán lerakók szépen kezdetek megtelni de addigra egyre nehezebb volt új lerakó helyeket találni viszont a fejenkénti hulladéktermelés folyamatosan növekedett. Ezek hatására 1987-ben a dán kormány egy szigorú hulladékkezelési programot fogadott el melynek súlyponti elem a hulladékadó. Az adó bevezetését követően a hulladékártalmatlanítás költsége a duplájára növekedett. Tehát a hulladéklerakás lett a legdrágább megoldás, olcsóbb az égetés és adómenteséget kapott az újrahasznosítás. Egy úgynevezett Zöld adót is ki vettetek a csomagolóanyagokra, eldobható evőeszközökre, nejlonzacskókra.
A hulladékadó 87 óta érvényben van ( természetesen azóta több kisebb igazításon átesett ) és a célja, hogy jelentős költségeket rójon azokra akik továbbra is jelentős mennyiségű szemetet termelnek. A szennyező fizet elv értelmében az ártalmatlanítás költségeit a birtokos fizeti.
Koppenhágában a hulladéktermelőket érintő szabályozásoknak és a lakosság hozzá állásának köszönhetően a használatban lévő szemétlerakók száma 30-ról 3-ra csökkent. a korábban lerakóba kerülő anyagokból 50 000 tonna éghető hulladékot olyan égetőművekbe ártalmatlanítanak, amely a hulladékból energiát állít elő. Tíz év alatt 26 százalékkal csökkent a lerakókba került szemét mennyisége, az újrahasznosított termékek aránya ugyan ilyen mértékben nőtt . Fontos, hogy az adó az újrahasznosítás felé terel az ártalmatlanítással szemben, de újdonságnak számít az is, hogy bérek helyett a környezetszennyező tevékenységeket adóztatják.
Meg kell még említeni a lerakási adót ami jelentősen megnövelte az építési és bontási hulladékok újrahasznosításának arányát. Azóta az országban virágzik a használt építési anyagok piaca.
