2009.04.22. - Hatalmas váltás a hulladékgazdálkodásban (Tolnai Népújság)
A július közepétől üzembe lépő hulladékgazdálkodási rendszer új szemléletet követel a lakosságtól is. Csökken a szemét mennyisége, mert nagyobb részét újrahasznosítják, de az újrahasznosítás többe is kerül.Három-négy liter hulladék keletkezik éves átlagban Magyarországon
egy főre számítva az életvitelünk következtében. Ez a mennyiség egy év
alatt 23 millió köbméter, ami súlyra mintegy 4,6 millió tonna. Ezt a
hatalmas mennyiséget kezelni kell, hogy egészségünket ne rontsa,
környezetünket ne szennyezze. A 2009. július 16-tól megvalósuló
szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer célja, hogy a környezetszennyezés
és egészségkárosító hatása a minimálisra csökkenjen. Az új szisztémában
fokról-fokra kevesebb lesz a lerakott szemét mennyisége, mivel annak
egyre nagyobb hányadát újrahasznosítják. Ezzel a hulladékgazdálkodási
programmal igyekszünk megállítani a környezeti rombolást, és elkezdjük
begyógyítani a természet ember által okozott sérüléseit. A korszerű, a
környezetet, természeti erőforrásainkat védő, kímélő hulladékkezelés
azonban többe kerül majd.
A korszerű hulladékgazdálkodás több, egymáshoz szorosan kapcsolódó műveletsorból áll, amelynek első lépése a hulladékok szelektív gyűjtése. A második lépés, hogy a szelektíven gyűjtött hulladékot központi telephelyen utóválogatják, így a szemét jelentős része visszairányítható az iparba. Az újrafeldolgozott nyersanyagból új termékek állíthatók elő. Ha e két feltétel teljesül, akkor csak a keletkező hulladék harmadát kell kezelni: elégetni, vagy a hulladéklerakóba helyezni.
A hulladékgazdálkodási rendszert korszerű eszközök alkotják. Ezek a szelektív gyűjtésre alkalmas edényzet, megfelelő gyűjtőkocsi, a mai kor műszaki színvonalán álló magas védelemmel ellátott létesítmények .
Mit kell tudni az új létesítményekről?
A
hulladékgyűjtő sziget a háztartásokban keletkező, elkülönítetten
gyűjtött kommunális szilárdhulladékok gyűjtésére szolgáló, közterületen
lévő begyűjtőhely. Az Alisca Terra Kft. 152 gyűjtőszigetet üzemeltet
jelenleg szolgáltatási területén a projektben résztvevő közszolgáltató
cégek közül egyedüliként. A gyűjtőszigetek a papír, az üveg és a
műanyag külön gyűjtését teszik lehetővé.
A hasznosítható
hulladékok legtöbb fajtája ebben az állapotban nem, vagy csak
korlátozott körülmények között alkalmas ipari újrafeldolgozásra. Annak
érdekében, hogy a hulladékból másodnyersanyag váljon, ipari
előkészítésre van szükség. Ezt biztosítják a válogatóművek, ahol a
hulladékot fajtánként, illetve fajtán belül is elkülönítik és bálázzák.
A hulladékválogatók: Cikó, Som, Ordacsehi
A szelektíven gyűjtött hulladék nem elég tiszta, azaz nem homogén az
ipari felhasználás számára. A gyűjtőszigetekről és hulladékudvarokból
beszállított anyagokat fajtánként kell továbbválogatni. Az így
hasznosításra kiválogatott hulladékot nem kell már ártalmatlanítani,
azaz nem kell a lerakóba szállítani, erre a továbbiakban már nem kell
költeni. Az ilyen anyagot nem kell újra előállítani, hanem ez
tartalékolható a jövő számára, illetve értékesíthető az ipar számára.
A
szelektív gyűjtés után a hulladékok egy hatalmas csarnokba, a
válogatóműbe kerülnek, ahol annak tartalma egy mozgó szállítószalagra,
a fogadószalagra kerül, amely felviszi a dobszitára. Ez a kisebb
frakciókat (80 milliméternél kisebbeket) szelektálja, lerázza,
leválasztja a kisebb szennyeződéseket, amelyek egy tartályba hullanak,
majd a lerakóra kerülnek. A dobszita után az átadószalagra kerül a
hulladék, ahol a válogatósor két oldalán álló munkások kézi erővel
szedik ki a tévesen bedobott, vagy más anyagokat tartalmazó részeket.
Így 8 frakció válogatható ki egyszerre a beérkező hulladékból, amelyek
csúszdán futnak le a 8 különböző anyagot befogadó boxokba. Ezekből az
anyag bálázásra kerül. A bálázógép folyamatosan üzemel, és a kész
bálákat a munkagép vagy a tárolóba viszi, vagy teherautóra rakja. A
bálázógépen lévő perforátor lyukasztja ki és préseli össze azokat a
PET-palackokat, amelyeket a kérések ellenére nem taposnak laposra a
fogyasztók. A válogatóműben nem szabad bomló szervesanyag-tartalmú és
vegyesen gyűjtött kommunális szilárdhulladékot kezelni.
A
kézi válogatás vagy gépi osztályozás következtében a szállítószalag
végéről a teljesen egynemű, most már hasznosítható minőségű anyag kerül
le. A bálákba rakott hulladék így már továbbszállítható az
újrahasznosítást végző papírgyárakba, fémolvasztókba vagy a
műanyag-feldolgozókba. Mindannyian ismerünk, használunk tárgyakat,
amelyek ennek eredményeként készülnek. Ilyenek a tojástálcák,
autóalkatrészek, mint például a dísztárcsák, illetve a pulóverek,
sálak, szigetelőanyagok, párnatöltetek. Ezek mind PET-palackokból
készülnek. A válogatóba beérkezett hulladék mintegy 10 százaléka nem
osztályozható tovább, nem is hasznosítható, ez a mennyiség kerül a
lerakóba.
A hulladékátrakók: Szekszárd, Komló, Mohács, Balatonkeresztúr
A hulladékgazdálkodási rendszer akkor működhet gazdaságosan, ha
kapacitása nagyobb térség hulladékának kezelésére alkalmas. Átrakóra
azért van szükség, mert ha a kukáskocsiknak a hulladékot sokkal
távolabbra kellene vinniük ürítés céljából, akkor az egységnyi
hulladékmennyiségre jutó szállítási költség sokkal magasabb lenne. Az
átrakóállomás is kerítéssel körbevett és hídmérleggel ellátott objektum
övárokkal és csapadékvíz elvezető árokkal körülvéve. Az átrakóban olyan
ürítőhely van, ahol a kocsi a rámpán felhajtva közvetlenül egy gép
garatjába öntheti a hulladékot és máris újabb fordulót tehet. A nagy
térfogatú hulladékot a gép tömöríti, ez jelentős költség-megtakarítást
eredményez. Itt lakossági ügyfélforgalom nincs, a tovább nem
hasznosítható kommunális szilárdhulladékot a kukásautóból zárt
rendszerű konténerbe ürítik, amit ideiglenesen tárolnak mindaddig, amíg
az meg nem telik. Akkor azt lezárják és a konténert elszállítják a
hulladéklerakó helyre.
A hulladéklerakók: Cikó, Som, Ordacsehi
A korszerű hulladékkezelő telep inkább hasonlít egy különleges
gyárra, mint szeméttelepre. A biztonságról több rétegű mesterséges
szigetelés is gondoskodik. A hulladéklerakó teljes felületét több
ásványi- és különböző film- és műanyagalapú textilanyagokból készült
réteg borítja, amely biztosítja, hogy a hulladékból semmi se kerüljön a
termőföldbe, és ne károsítsa a talajvizet se. A bomló anyagokat
tartalmazó lakossági hulladékot a telepre szállítás után ledarálják. Az
így keletkező aprított hulladékot a lerakás előtt két-három hétig 60-70
C° fokon levegőtől elzárt, szagmentes eljárással érlelik, bomlasztják.
Ezalatt az idő alatt a szerves anyagok lebomlanak, így kerül a
szagmentes, földszerű maradék anyag a lerakóra. A lerakott hulladékot
gépekkel még jobban összenyomják, tömörítik, végül mesterséges
szigeteléssel elzárják a környezettől, amelyre később földet hordanak,
és zöld növényt telepítenek. A térség várható hulladéktermelését alapul
véve a tovább nem hasznosítható hulladék számára 25-30 évre elegendő
lesz a terület, de ez az időszak még hosszabbra is nyúlhat, ha nő a
szelektív hulladékok mennyisége, változik a hulladék összetétele és
csökken annak nagysága.
A hulladék lerakása – a lehetséges megelőző és hasznosító eljárások után – csak a végső megoldás lehet és talán a legrosszabb.
A projekt keretében 8 komposztáló üzem épül
A komposztálás a biológiailag lebomló, szerves hulladék kezelését jelenti, melynek során humuszban gazdag földszerű anyag jön létre. A szerves hulladékok könnyen lebomlanak, az elbomlott anyagok pedig értékes tápanyagok lehetnek. A komposztáló mindhárom területi egységénél – előkezelő, komposztáló és utókezelő terek – biztosított a szilárd burkolatú terület és a csurgalékvíz megfelelő elvezetése. Az új komposztálók membrántakaróval ellátott, EU-konform, zárt rendszerű, irányított levegőztetésű prizmakomposztálók, ahol automatikus rendszerirányítás szabályozza és kontrollálja az aerob bomlási folyamatokhoz a hőmérsékletet és az oxigén szintet.
Tizenhét úgynevezett hulladékudvar épül
A hulladékudvarokban a lakossági lom és a háztartási veszélyes hulladék helyezhető el. Az elkülönítetten gyűjtött kommunális szilárdhulladék, valamint a veszélyes hulladék átvételére szolgál. A lakosság által ide beszállított, szelektíven gyűjtött hulladék átvételétét dokumentálják, az elszállításig szakszerűen tárolják. A hulladékokat az erre a célra rendszeresített szabványos gyűjtőedényekbe vagy konténerekbe helyezik, és piktogrammal tüntetik fel rajtuk, hogy mit tartalmaznak. A konténerek színe is jellemző és messziről jól látható. A hulladékgyűjtő udvarba a következő hulladékok szelektív gyűjtésére kerülhet sor: háztartási és elektronikai lom, fémhulladék, üveg, műanyag, zöldhulladék, fa, textíliák, gumi abroncs, veszélyes hulladékok. Az udvar minimális helyszükséglete az elhelyezni kívánt edények alapterületének tízszerese, de legalább 400 négyzetméter.
A program utolsó fázisa a rekultiváció
A régi szeméttelepek bezárása után felmérik azok területét és lehetővé teszik újraművelésüket, újrahasznosításukat. Ehhez különböző technikai, biológiai, agronómiai eljárásokat végeznek el, melyek során a természeti, vagy az emberi tevékenység károsító hatására terméketlenné vált földterület alkalmassá válik mezőgazdasági, vagy egyéb hasznosítására. A hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésének befejezésével és működtetésével a rekultiváció lezárulásával a Dél-Balaton Sió-völgye régió látképe és természeti környezete ismét szép és vonzó lesz, ami nagymértékben javítja az itt élők életminőségét is.(Ihárosi Ibolya)
