2008.09.30. - Jó projekt, jobb környezet (Világgazdaság Online)
A Környezet és energia operatív program (KEOP) szinte minden pályázatát kiírtuk 2007 őszén, kevés maradt 2008-ra, 2009-ben pedig már alig jelentetünk meg felhívást – összegezte a program eddigi mérlegét Ambrovics Andrea, az illetékes irányító (ih) hatóság főigazgatója. Ennek az az oka, hogy folyamatos a pályáztatás, és a program fő témáira – szennyvíz- és hulladékkezelés – a meghirdetett keretek a 2007–13 között rendelkezésre álló forrást az eddig a KEOP első fordulójára projekt-előkészítésre beadott javaslatok csaknem teljes egészében lefedik. Kivételt jelent az energia témaköre. Ennél is megkísérelték a folyamatos pályáztatást, ám a csekély igény és a kiírások bonyolultsága 2007–08-ban igen alacsony beadványszámot eredményezett. Éppen ezért radikálisan változtatni kívánnak a felhívásokon.Összesen huszonhét, zömében kétfordulós pályázatot hirdettek meg. Az első fordulóban projekt-előkészítésre és megvalósítási koncepcióra összesen 53 milliárd forint az előirányzott keret. Kifejezetten a második fordulóra a 1067/2005-ös kormányrendeletben szereplő 21 nagyprojekt adható be. Ide már benyújtották és nyertek az árvízi tározós – Hanyi–Tiszasüly és a Nagykunság –, a szennyvíztisztításra – Békéscsaba, Makó, Nyíregyháza –, illetve a hulladékgazdálkodásra vonatkozó – a Mecsek–Dráva és a győri – projektek. Néhány hulladékgazdálkodási beruházás mellett a jövő évre maradtak az ivóvizes, a vízgazdálkodási és a bonyolultabb szennyvizes projektek. Az árvízvédelemnél 2007–08-ban már az első fordulóval lekötötték a tervezett második fordulós hétéves keret 125, ezen belül önkormányzati árvízvédelemnél csaknem 200, rekultivációnál 130 százalékát, és nagyon közel járnak ahhoz, hogy a szennyvizes keret is kimerüljön.
Ebből a szempontból tehát azt mondhatom, sikeres volt a KEOP indulása 2007–08-ban – hangsúlyozta az ih vezetője. A szennyvízkezelés és a hulladékgazdálkodás, a rekultiváció és az árvízvédelem témakör mellett igen nagy a pályázói aktivitás a természetvédelmi prioritásnál – elsősorban a nemzeti parkok részéről, de a nem állami oldalról is. A fenntartható életmód és fejlődés prioritásnál 2008 közepén jelentek meg a kiírások, a benyújtott pályázatok értékelése most zajlik. Az e-környezetvédelemben szintén nagy az érdeklődés. A főigazgató egyúttal elismerte, hogy a kétfordulós pályázati rendszer némileg lassította a pályázatkezelést, ám egyidejűleg alaposabbá, körültekintőbbé is tette a szakmai munkát. Mivel bonyolult kiírásokról van szó, sok engedélyt kell beszerezni a beruházásokhoz, ezért az állami szektornak, de az önkormányzatoknak is forrást kell biztosítani a pályázatok és a kivitelezőknek szóló tenderdokumentációk elkészítéséhez.
A következő két év, 2009–10 már arról szól majd, hogy észnél legyünk – tette hozzá Ambrovics Andrea. A részletes megvalósíthatósági tanulmányok szigorú vizsgálatán van a sor. Műszakilag és pénzügyileg csak olyan projekteket szabad elfogadni, amelyek megfelelnek az Európai Unió új költség-haszon elemzési feltételeinek, biztosítják Magyarország részéről a csatlakozáskor vállalt kötelezettségek teljesítését, s egyidejűleg a lakosság, a pályázók és a magyar költségvetés számára a legkisebb terhet jelentik, miközben jobb környezeti minőséget eredményeznek. Azoknál a projekteknél, amelyek uniós kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódnak, segítséget jelenthet a szükséges önerő előteremtésében a Magyar Fejlesztési Bank konstrukciója. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a pénzintézettel kötött szerződése értelmében a derogációsnak számító ivóvíz-, szennyvíz- és hulladékprojekteknél az önrészre – legyen az bármekkora is – kedvező kamattal hitelt biztosít. Konkrétan szennyvizes beruházásnál a maximum támogatási ráta és az önrész aránya 85-15, ivóvizes projektnél 90-10 és hulladékgazdálkodási fejlesztésnél 70-30 százalék. Ennek az önerőnagyságnak óriási önmérsékletre kell intenie a pályázó önkormányzatokat – vélekedett a KEOP főigazgatója.
