2008.08.19. - Önerő nélkül nehéz (Napi gazdaság)
Noha a nem megfelelő előkészítettség miatt a tervezettnél később valósulnak meg az EU egyik előcsatlakozási alapja, az ISPA által támogatott környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási nagyprojektek, azok várhatóan a végső, 2010. december 31-ei határidőig - a környezetvédelmi tárca jelenlegi információi szerint - befejeződnek -, tudta meg lapunk Koncsikné Káli Andreától, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) fejlesztési igazgatósága munkatársától.
Az ISPA 2000 és 2003 között tizenkét magyarországi hulladékgazdálkodási projekt támogatásáról döntött. A mintegy 3,7 millió lakost érintő projektek magukban foglalják a szelektív hulladékgyűjtés kiépítését, az így gyűjtött hulladék utóválogatására szolgáló válogatóművek, a regionális hulladéklerakók és a biohulladékok kezelésére komposztáló telepek létesítését. (Amennyiben a rendszer igényli, átrakóállomás is épül a szállítás optimalizálása érdekében.) Az ISPA-projekteket Magyarország 2004-es EU-csatlakozásakor Kohéziós Alap-projekteknek minősítették át, így befejezési határidejük 2010 végére tolódott. A tizenkét projekt 2004-ben kibővült (már Kohéziós Alap-projektként) az 592 ezer lakost érintő, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodási programmal, aminek megvalósítása szintén késik. Az önerő hiánya miatt két ütemben valósul meg a beruházás, az első fázis kivitelezési munkái már elkezdődtek kisvárdai helyszínnel. Az érintett önkormányzatok kötvényt bocsátottak ki az önerő biztosítására.
A projekteket 2000-2003 során a részt vevő települések szervezettsége és szándékai alapján választotta ki a környezetvédelmi minisztérium. A fejlesztések illeszkednek az érvényes országos hulladékgazdálkodási tervekhez, céljuk egyrészt a jogszabályokban lefektetett országos szintű kötelezettségek teljesítése (például a biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiség csökkentése ötven százalékra 2009. július 1-jéig, majd 35 százalékra 2016. július 1-jéig), valamint az elmúlt 30-50 évben a lerakók okozta tájsebek eltüntetése a területek rekultivációjával - tájékoztatott a KvVM. Nagyrészt 2000-2003 között zajlott az ISPA-projektek tenderdokumentumainak, szerződéseinek elkészítése, és több helyszínen megkezdődött a kivitelezés is, 2008-ra pedig a projektek többsége elkészült (például Miskolc, Szeged, Sajó-Bódva völgye, Duna-Tisza köze, Debrecen, Hajdúböszörmény, Tisza-tavi projektek). Igaz ugyanakkor, hogy a projektek egy része csökkentett tartalommal valósul meg, a kimaradó rekultivációs elemek - mint a hajdú-bihari, szolnoki, sajó-bódvai vagy Tisza-tavi projekt esetében - már az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia operatív programja (KEOP) keretében készülnek el 2008-2010-ben.
A projektek előkészítését hátráltatta:
A projektek nem megfelelő előkészítettsége (főleg a 2000-2001-es projekteknél), az EU Bizottság általi elfogadáskor nem álltak rendelkezésre engedélyek, tervek; az ÉK-pesti és észak-balatoni projektnél a lerakó kijelölése okozott problémát.
Magyarország EU-csatlakozása előtt az unió delegációja hagyta jóvá a közbeszerzési dokumentációkat és ellenjegyezte a szerződéseket, ez jelentős csúszásokat okozott, mivel határidők nem kötötték őket.
A közbeszerzési eljárások elhúzódása, a közbeszerzési törvény módosításai és a megsokszorozódott jogorvoslati eljárások.
Az önerő nem, vagy nem megfelelő időben áll az önkormányzatok és társulások rendelkezésére.
A hatósági engedélyeztetési eljárások elhúzódása.
A nem egyértelmű jogi szabályozás.
A kedvezményezettek projektmenedzselő egységének (PIU) hiánya, a projekttel foglalkozók nem csak a projekt lebonyolításával foglalkoznak.
A rekultivációs elemek költségei jelentősen meghaladták az 1999-2001-es becsült költségeket a felülvizsgálatok hiánya és a jogszabályok módosulása miatt. Végül az EU-val egyeztetve ezek egy része KEOP-támogatásból fog megvalósulni.
Domokos Erika
