2008.04.24. - Mit kell tenni a hulladékkal? (Fejér Megyei Hírlap)
A hulladékgazdálkodással kapcsolatos ügyek rendezéséről, a megoldások megkereséséről rendezett tegnap délben szakmai fórumot az Otthonunk Bakonykútiért Egyesület, illetve Fejér megye legkisebb községének közalapítványa. Bakonykúti felhívás címmel várta a községházán az érkezőt az, a szervezők által jegyzett írásos dokumentum, amely kimondja: ...csodálkozva tapasztaltuk milyen kevés információ jut el egy átlagos magyar lakoshoz a hulladékgazdálkodás megoldandó feladatairól". Az összeállítás részletesen szól a lakosság nagyfokú bizalmatlanságáról, az állampolgári érdekérvényesítés megvalósíthatóságáról, illetve a megfelelő civil kontroll garanciáiról egy komplex hulladékgazdálkodási rendszer ellenőrizhetőségénél.
A faluban egyre aktívabb közéleti szerepet vállaló Miklósa Erika operaénekesnő háziasszonyoskodása mellett a fórumot moderáló Láng János fizikus bevezetőjében egyértelmű kérdést tett fel a meghívott szakértőkhöz: miként lehet kezelni a szeméthegyeket, majd megjegyezte, ...ideje, hogy az Európai Unión belül a hulladékgazdálkodást mindenki nemzeti kereteken belül tudná kezelni, s nem kellene a szemét importálásával is foglalkozni.
A Föld erőforrásai végesek, korlátlanul nem szennyezhető a bolygó, a társadalom, a gazdaság és a környezet működése egymással szoros kapcsolatban áll fogalmazott előadásában Szépvölgyi János, a kémiai tudományok doktora, az MTA Kémiai Kutatóközpontjának munkatársa, hangsúlyozva a fenntartható fejlődés koncepcióját, miszerint a lehetőségeinkkel csak úgy szabad gazdálkodni, sáfárkodni, hogy ne rontsuk az utánunk jövő nemzedékek lehetőségeit. A hulladékképződés elkerülhetetlen, de remélhetőleg kezelhető probléma. Az alapvető gond: pazarló a felhasználás erre egyértelmű példa, hogy a műanyag palackok 95 százaléka jelenleg hulladéklerakókba kerül a világon. Ha az itthoni állapotot vizsgáljuk, évente 75-80 millic tonna hulladék keletkezik, ebből a lakossági szilárd hulladék 4,3 millió tonna (vagyis állampolgáronként
Véletlenül sem felejthetjük el, hogy a hulladék jelentős része úgynevezett másodlagos nyersanyag, tehát újra hasznosítható. Ám még mindig a lerakás adja a kezelés legnagyobb hányadát, Ausztriában az összes mennyiség 65 százalékát, nálunk ez alig negyven, Írországban már a harminc százalékhoz közelít. Az égetéssel kapcsolatos lakossági, társadalmi tiltakozásról a professzor elmondta, nyilván legegyszerűbb az "oldják meg mások' álláspont, de ennek egyik alapja az az információhiány, amely a félelmeket, tévhiteke generálja, ám azt sem szabad elfelejteni, hogy a döntési mechanizmusok kommunikálása sem megfelelő.
Ami viszont mindennek a kiindulópontja: a környezet ugyanúgy teher, mint felelősség - de ezt a problémát egy önmagát komolynak gondoló társadalomnak fel kell tudni oldani. Tasnádi Tibor, az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Rendszer projekt vezetője egyértelművé tette, hogy nincs "királyi út", nem létezik tökéletes megoldás a hulladékgazdálkodásban. Nyilvánvalóan feszegethetők a műszaki kérdések, de itt alapvetően emberi, viselkedési problémákról kell értekezni például egy pohár hűsítő ásványvíz egy eldobandó műanyag palackot jelent.
Az arányokkal pedig érdemes a földön maradni. Az észak-balatoni rendszerben a szelektív (újra hasznosítható) gyűjtés megcélzott aránya 34 százalék, biztosan lerakható 27 százalék, elégetésre alkalmas lehet 23 százalék, a lerakók építéséhez bedolgozható 22 százalék. Mindezt annak tükrében érdemes kalkulálni, hogy a műszaki védelem nélküli, jelenleg még működhető lerakókat 2009 végéig be kell zárni.
A hulladékképzés megelőzéséről értekezett Farkas Endre, a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer projekt irodájának vezetője: a sorban a lerakásnak kellene az utolsó helyen szerepelni, sajnos ebben a módszerben az európai gyakorlat még közel sem áll a megfelelő, elvárható szinten. A hulladék ártalmatlanításánál figyelembe kell venni a rendelkezésre álló területet és a felhasználható energiaforrások mértékét - illetve a társadalom környezettudatosságát. Amíg Japánban a hulladék 75-80 százalékát elégetik, addig ez az arány az USA-ban 15 százalék, a kettő között, nyilván államonként változóan keresendő az európai átlag. Az újrahasznosítás az EU-ban több országban már eléri a negyven százalékot mi a 19 százalékkal még csak a sor vége felé kullogunk. Nem árt tudni, Európában 422 égető működik, hétmillió háztartást villamos energiával, 13 milliót távfűtéssel is ellátva. Itthon csak egy települési hulladékot feldolgozó égető üzemel, de működik 18 veszélyeshulladék-égető és 14 kórházi égető is.
Ma már az EU több tagállamában büntetik, ha valaki az újrahasznosítható vagy kezelhető (például égethető hulladékot lerakja. A tonnánként kiszabható komoly összegű eurók ehhez megfelelő érvnek tűnnek. Statisztikai adatok szerint évente legalább egy százalékkal növekszik a lakossági kommunális hulladék mennyisége, s ez a tendencia a következő 10-15 évben várhatóan nem változik. Az Fejér Megyei Hírlap kérdésére a fórumon a szakértők elmondták, hogy a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszerhez tartozó településeken Székesfehérvár, Polgárdi, Sárbogárd és Adony kivételével 2009. június 15-ig valamennyi jelenleg még működő (közel kilencven) hulladéklerakót be kell zárni. A hulladék keletkezésének megfékezésére, csökkentésére a megoldást a fogyasztás állami szintű szabályozása adhatja: elkerülhetetlennek látszik a betétdíjak és a termékdíjak bevezetése.
ÁRMÁS JÁNOS
armas.janos@fmh.plthu
