2007.11.06. - Környezetvédelmi beruházások uniós forrásból (éplülettár.hu)
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv novemberben megjelenő környezetvédelmi pályázatai az alábbi területeken nyújtanak támogatási lehetőséget:
Ár-, belvízvédelem, települési vízrendezés fejlesztése
Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy az éghajlatváltozás a világ valamennyi nemzetgazdaságát fenyegető, új kockázatok forrása.
Az eddigi elemzések és tapasztalatok alapján feltételezhető, hogy Magyarországon hosszú távon fokozatos felmelegedésre, a csapadék mennyiségének csökkenésére, szélsőséges időjárási események gyakoriságának, valamint intenzitásának növekedésére számíthatunk.
Az éghajlatváltozás hatása hazánkban a természetes ökoszisztémákat, a természetes élőhelyeket, az erdőállományokat, a mezőgazdaságot, a vízgazdálkodási feltételeket, az emberi egészséget összességében, a nemzetgazdaság egészét közvetlenül érinti. Ezért az ország területén az éghajlatváltozás közvetlen következményeit: árvíz, belvíz, aszály veszélyét az elkövetkezendő években mérsékelni kell, illetve azokhoz alkalmazkodni szükséges.
Állami és önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések a KEOP-ban
Magyarországon az árvizek által veszélyeztetett terület az ország területének 23%-a. Ezért a Dunán, a Tiszán és egyéb vízfolyásokon az állami árvízvédelmi művek fejlesztésére van szükség. Ez a Dunán a töltések biztonságos mértékűre való kiépítését, a Tisza-völgyében pedig a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztését, tehát az árvízcsúcs csökkentő tározók megépítését, a meder vízszállító képességének javítását és a töltések biztonságos mértékűre történő kiépítését jelenti.
Ráadásul a Tisza völgyében megépítésre kerülő tározók átalakítják a táj-használatot, rendszeres mezőgazdasági és ökológiai célú vízhasználatot tesznek lehetővé.
A program keretében a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok pályázhatnak a 2007-2008-as időszakban rendelkezésre álló 61,24 milliárd forintra, 100%-os támogatási intenzitás mellett.
Az árvízi védvonalak biztonságossá tétele az önkormányzati tulajdonú árvízvédelmi szakaszokon is szükséges.
A programban az önkormányzatok és azok társulásai pályázhatnak minimum 100 millió forint és maximum 1000 millió forint beruházási költségű projektekkel, amelyek támogatására 2007-2008 időszak alatt 400 millió forint áll rendelkezésre. A támogatás intenzitása 100 %.
A tervezett fejlesztések célja, hogy az árvíz által fenyegetett területen élő lakosság száma a jelenlegi kétharmadról 1/3-ra csökkenjen 2015-re.
Komplex vízvédelmi beruházások a KEOP-ban
A Víz Keretirányelv előírásai szerint a tagállamokban 2015-ig el kell érni és fenntarthatóvá kell tenni a felszíni és a felszín alatti vizek jó ökológiai, kémiai állapotát és fenntarthatóvá kell tenni ezt a jó állapotot.
A pályázat célja a kiemelt vízvédelmi területeken a nagy tavainkat (Balaton - Kis Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó, Tisza-tó) és a különösen érzékeny felszíni vizeket (Ráckevei (Soroksári)Duna-ág, Szigetköz, Mosoni-Duna, Lajta) érintő komplex vízvédelem: a vízminőség javítás és a szennyezés csökkentése.
A 2007-2008 időszakban rendelkezésre álló keretre, 16,17 milliárd forintra a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok pályázhatnak 100 %-os támogatási intenzitás mellett.
Ivóvízbázis-védelem a KEOP-ban
A vízkészleteink eddig fedezték a szükségleteket. Fontos azonban a vízkészletek további pontosabb feltárása, utánpótlásuk meghatározása és minőségének védelme.
Az ivóvízbázisokat biztonságba kell helyezni, amelynek első lépéseként a diagnosztikai fázis keretében vizsgálni szükséges a sérülékeny (A komponens) és távlati (C komponens) vízbázisok állapotát, és el kell készíteni a biztonságba helyezési tervet, amelyek alapján a vízbázisok védőterületeit határozat jelöli majd ki.
Az A) komponensre önkormányzatok és társulásai, illetve a magyar állam, mint tulajdonos nevében eljáró szervezet, míg a C) komponensre környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok pályázhatnak. A programban a rendelkezésre álló keret a 2007-2008-as időszakban (a 2008 elején meghirdetésre kerülő B) komponenssel együtt) 2,43 milliárd forint 100%-os támogatási intenzitással.
Vízgazdálkodási tervezés a KEOP-ban
A vízgazdálkodási tervezés során elkészülnek a vízgyűjtő-gazdálkodási és árvíz kockázatkezelési tervek, kiegészítve az árvízi kockázati térképezéssel. Célunk az, hogy vizeink jó állapotának elérése érdekében intézkedéseket és programokat határozzunk meg. Másrészt a jövőben előrelátható potenciális árvízi kockázatot felmérjük és felszámoljuk.
A program keretében a 2007-2008 időszakban rendelkezésre álló 3,5 milliárd forintra a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok pályázhatnak. A támogatás intenzitása 100%.
Települési bel- és külterületi vízrendezés a ROP-ban
A program célja felszíni vizeink minőségének javítása, a régiók településeit veszélyeztető helyi vízkárok kockázatának mérséklése, valamint a további környezeti károk megelőzése. A konstrukció a belterületi csapadékvíz elvezető rendszerek építését, a településen áthaladó vízfolyások, belvízelvezető csatornák rekonstrukcióját, záportározók építését támogatja. A pályázati lehetőség mind a hét régióban meghirdetésre kerül összesen 15 milliárd forint értékben.
Vízrendezési feladatok támogatása a ROP-ban
A pályázat felszíni vizeink minőségének javítására, a településeket, értékes mezőgazdasági területeket veszélyeztető helyi károk kockázatának mérséklésére, valamint a további környezeti károk megelőzésére irányul. A támogatható tevékenységek között szerepel többek között meder, mellékág, tavak, holtágak rehabilitációja, vízrendszer komplex rehabilitációja (mederkotrás, hullámtérbővítés, partrendezés); kisvízfolyások vízkár elhárítási fejlesztései; belvízzel való gazdálkodás fejlesztése (pl. vízvisszatartás, vízpótlás, szivattyútelepek és felépítményeik rekonstrukciója), tározók, záportározók építése, rekonstrukciója. A program a Dél- és, Észak-alföldi Régiókban, Dél-Dunántúlon, valamint Észak-Magyarországon kerül meghirdetésre összesen 7,5 milliárd forint értékben.
Korszerű hulladékgazdálkodás, rekultiváció, szennyezett területek kármentesítése
Szennyezett területek kármentesítése a KEOP-ban
A jövő nemzedékek érdekében vállalt feladat, hogy nem csak a jelenkor szennyezéseit, természetkárosítását kell megelőzni, hanem áldozni kell a múltban keletkezett szennyezések felszámolására is.
Ezt a célt szolgálja a most induló környezeti kármentesítés program, amely elsősorban a megszűnt szocialista iparvállalatok, a honvédség és a szovjet hadsereg által Magyarországon hagyott szennyezések felszámolására nyújt támogatást. Mivel a szennyező anyagok a föld felszíne alatt vannak, a szélesebb közvélemény csak akkor értesül ezekről a teendőkről, ha már nagy a baj, és a veszélyes anyagok az ivóvízbázist veszélyeztetik.
A felszín alatti vízkészletek megóvása több intézkedésből épül fel. Ennek első része a szeptember 18-án már elindított hulladéklerakó rekultivációs program és bizonyos értelemben a szennyvízkezelési program is. A most induló új konstrukciók közül is a legtöbb kapcsolatban áll ezzel, a következő generációk szempontjából is nagyon fontos, hosszú távú feladattal.
A támogatások odaítélésénél a változóban lévő uniós jogi szabályozás miatt egyelőre csak az állami és önkormányzati feladatokra tudunk koncentrálni. A gazdasági társaságok leghamarabb 2008 végétől pályázhatnak támogatásra.
A konstrukció keretében 2007-2008-ra 8,3 milliárd forint áll rendelkezésre. A szakmai prioritások érvényesítése érdekében azok a szervezetek kapnak meghívást a pályázatokra, amelyek már rendelkeznek tényfeltárási dokumentációval.
2004-2006-os időszakban a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelmére 5 projekt összesen 5,2 Mrd Ft támogatást kapott, míg az ÚMFT-ben a 2007-2008-as időszakban legalább 13 projekt részesülhet majd támogatásban.
Települési szilárd hulladék gazdálkodási rendszerek a KEOP-ban
A hulladékkezelés kérdése hazánkban különösen nagy jelentőséggel bír, mivel a lerakott hulladék veszélyezteti az ország rendkívül sérülékeny ivóvízbázisát.
Az EU tagországokra jellemző fogyasztási minták és piaci magatartások gyors átvételével a környezettudatos termelési és fogyasztási szokások terjedése nem tartott lépést. Magyarországon az elmúlt időszakban folyamatosan nőtt a képződő, és ezzel párhuzamosan - a növekvő hasznosítási arányok ellenére - a lerakott települési szilárd hulladék mennyisége.
A települési szilárd hulladékok esetében a legfontosabb cél a hulladékmennyiség csökkentése mellett a komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása. Ugyan Magyarországon a keletkező háztartási hulladék mennyisége nem magas, azonban növelni kell a hulladék újrahasznosítását. További fontos szempont, hogy a rendszerek biztosítsák a hasznosítható hulladék begyűjtését a lakosságtól.
A fenti célok megvalósítása érdekében a 2007-2008-as időszakban az önkormányzatok és társulásaik 73,46 milliárd forint keretösszegig pályázhatnak minimum 100 millió és maximum 35 milliárd forint értékű projektekkel. A pályázatokhoz biztosítandó önerő minimum mértéke 30%. Ennek érdekében a 2008-as évben megközelítőleg 2 milliárd forint kamattámogatást biztosít a magyar kormány olyan önkormányzatok részére, amelyek az önrész egy részét hitelfelvétellel vagy kötvénykibocsátással kívánják fedezni.
A 2000-2006-os időszakban a Kohéziós Alap 289,4 milliárd forintos támogatásával 12 ilyen hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása kezdődött el.
Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok a ROP-ban
A konstrukciók célja a bezárt települési szilárd hulladéklerakók, állati hulladéktemetők és szennyvíz-iszaptavak rekultivációja, vagyis az eredeti természetes állapot helyreállítása.
Felszíni és felszín alatti vizek további szennyeződésének megakadályozása érdekében létfontosságú a környezetet és a lakosságot is folyamatosan veszélyeztető, régi, műszakilag nem megfelelő, bezárt hulladéklerakók rekultivációja.
A konstrukció keretében azon önkormányzatok rekultivációs projektjei kerülnek támogatásra, melyek az ISPA, illetve a Kohéziós Alap pályázatok kedvezményezetti körében nem szerepelnek.
A program az Észak- Alföldön, Észak-Magyarországon, Közép-Magyarországon, valamint a Nyugat- Dunántúlon kerül meghirdetésre 4,65 milliárd forint értékben.
2000 lélekszám alatti települések szennyvízkezelése a ROP-ban
Számos olyan 2000 lakos alatti település található, ahol a szennyvizek kezelése nem megoldott és komoly környezeti problémát okoz. Ezen területeken műszaki vagy gazdaságossági szempontból nem megoldható a települési, vagy térségi szennyvíztisztító telepek létesítése, ipari módszerekkel gazdaságosan nem kezelhetőek a kommunális szennyvizek, így egyedi, alternatív megoldásokkal lehet a környezeti problémát felszámolni. A 2000 lélekszám fölötti agglomerációk korszerű szennyvízkezelésének magvalósítására a KEOP pályázatai nyújtanak lehetőséget. A konstrukció támogatást nyújt többek között költség és környezetkímélő szennyvíztisztítási technológiák kiépítésére, szennyvíztisztító telep építésére, egyedi szennyvíztisztító kisberendezések beszerzésére, beépítésére. A hat vidéki régióban induló programokban összesen 12,4 milliárd forint áll rendelkezésre a célok megvalósítására.
Környezeti nevelés támogatása
Erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztése a KEOP-ban és a Közép-magyarországi Régióban
Az erdei iskolák hálózata jelentős szerepet játszik a természetvédelmi nevelésben, a környezettudatos magatartás kialakításában, a természet élményszerű, közvetlen, folyamatos megismerése révén.
Az erdei iskola pályázati konstrukció célja, hogy 2015-ig mintegy 70 erdei iskola fejlesztésével és a kapcsolódó képzés és tananyagfejlesztés támogatásával az erdei-iskola program színvonala emelkedjen.
Az ágazati programban, valamint a Közép-magyarországi Régióban a 2007-2008 időszakban a rendelkezésre álló 1,7 milliárd forintra nemzeti park igazgatóságok, önkormányzatok és intézményeik, állami erdőgazdasági Zrt-k, alapítványok, egyházak, közhasznú társaságok pályázhatnak. Az infrastrukturális fejlesztések keretében a létesítmények rekonstrukciójára kerül sor, valamint beszerezhetők speciális, tematikus terepi bemutatóeszközök, laborfelszerelések, egyéb foglalkozásokhoz szükséges eszközök. Fontos hangsúlyt kap az infrastrukturális fejlesztések mellett az erdei iskola szolgáltatáshoz kapcsolódó képzés, oktatás fejlesztése, azaz a tananyagok fejlesztése és az erdei iskolában oktatók képzése is.
A projektek keretében a pályázattól függően minimum 10 millió forint, maximum 80 millió forint támogatás igényelhető, a támogatási intenzitás a projekt elszámolható költségeinek akár 100%-a lehet.
A Közép-magyarországi Régióban a KEOP tükörpályázataként még lehetőség lesz élőhelyek és élettelen természeti értékek, gyűjteményes növénykertek, védett történeti kertek megőrzéséhez, megújuló energiaforrások hasznosításához uniós támogatás elnyerésére.
A pályázatokon kívül kiemelt projektek formájában is megvalósulhatnak környezetvédelmi beruházások a ROP-okban. 2007-2008-as időszakban mintegy 70 milliárd forint támogatásban részesülhetnek nagyobb volumenű projektek a hét régióban. A Kormány júliusban már több mint 10 milliárd forint odaítéléséről döntött.
