2007.07.19. - Diákok a környezetről (Napló)
Közel 350 nyolcadik osztályos általános iskolai tanuló és csaknem 500 középiskolás mondta el a környezet védelmével kapcsolatos véleményét a Tiszta Európa projekt keretében az Észak - balatoni Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelő Önkormányzati Társulás és a Marketing Centrum Országos Piackutató Intézetközös kutatásában.
A megkérdezett fiatalok jelentős része elégedetlen az őket körülvevő, és még többen tágabb környezetükkel, Magyarország általános környezeti állapotával: a tanulók 51 százaléka fejezte ki rosszallását, 24 százalékuk pedig kimondottan elégedetlen volt. A megkérdezett gyerekek 36 százaléka fejezte ki fenntartását a levegő tisztaságával kapcsolatban, az ivóvíz minőségét37 százalékukillettekrifikával, a köztisztasággal pedig közel minden harmadik gyerek volt elégedetlen.
A fiafalok az észak - balatoni térség legégetőbb környezeti problémájának az illegális szemétlerakókat, az utak, erdőtisztások mellett éktelenkedő szemétdombokat érezték. A felmérés megmutatta, hogy a fiatalok meglehetősen tájékozottak azzal kapcsolatosan, hogy mi történik a lakásukat elhagyóhulladékkal. A legtöbben tudják, hogy a lakóhelyen összegyűjtött szemét egy részét újra hasznosítják, a maradékot pedig eltemetik vagy elégetik; és szinte minden gyerek (90 százalék) tisztában van azzal is, hogy a háztartási hulladék kezelésének leginkább környezetbarát módja, ha az újrahasznosítható részt kiválogatják a szemétből ha eleve külön gyűjték.
A térségi diákok alapvetően tájékozottnak érzik magukat ahulladékkezelés környezetbarát megoldásaival kapcsolatosan és hetvenhat százalékuk nagyon fontos kérdésnek ítélte meg ezt a témát. A beszámolók egy gyakorlati problémára is felhívták a figyelmet: azoknak a hulladékoknak a nagy része, amelyeket nem szállítanak el a rend szeres szemétszállítással vagy a lomtalanítással, végül mégiscsak pontosan oda kerül, ahova a háztartás többi hulladéka - legtöbben ugyanis ezeket apránként bedobáljók a kukákba.
A felmérésben megszólított diákoknak több mint a fele, 52 százaléka nem hallott a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének terveiről, ráadásul összevetve a tavalyi dél- balatoni középiskolai felmérés válaszaival, a mostani eredmények azt mutatjáé, hogy az idén megkérdezett fiatalok közül lényegesen kevesebben sorolták az elemeket és az akkumulátorokat a környezetre legveszélyesebb hulladékok közé.
Közel minden második (46 százalék) megkérdezett gyerek szerint az emberek többsége nem lenne hajlandó szelektíven gyűjteni a hulladékot, és csak négyből egy diák bízna abban, hogy a helyiek többsége részt venne a szelektív gyűjtésben. A diákok döntő többsége azzal járulna hozzá a környe zet megóvásához, hogy nem szemetelne, ezt követi a szelektív gyűjtés gyakorlati alkalmazása, minden második úgy véli (57 százalélk), hogy szívesen csatlakozna olyan akcióhoz, melyben közösen, összefogva tisztítanák meg a környezetet, szednék össze a környéken a szemetet.
A megkérdezett gyerekek nyitottak a témára, 73 százalékuk szeretne többet megtudni a környezetvédelemről, nézne a témával kapcsolatos ismeretterfesztő filmet, olvasna utána az interneten vagy tanulna róla valamilyen iskolai órán. A tavalyi dél- balatoni felméréssel egybevetve jelentősen növekedett azon diákok aránya, akik szerint az önkormányzatok megfelelően törődnek a környezetvédelemmel. A diákok döntő többsége azzal járulna hozzá a környezet megóvásához, hogy nem szemetelne, második a sorban a szelektív gyűjtés.
NÉMETH F. BERNADETT nemeth.bernadett@naplo.plt.hu
