2007.06.08. - A városiak válogatósabbak (Zöld Újság)
A lakosság több mint kétharmada úgy látja, hogy a szelektív hulladékűgyűjtés rendszere fejlődött a lakóhelyén, és a megkérdezettek 46 százaléka sajátbevallása szerintszelektálja a háztartásában keletkező hulladékokat. A magasabb iskolázottság magával vonja a szelektiv hulladékgyűjtésben való részvételi hajlandóságot, de az emberek többsége nem hajlandó ~ nagy távolságot megtenni a gyűjtőszigetig - derül ki az ÓKO Pannon Kht. országos reprezentativ közvélemény kutatásából.
A február végén közzétett országos felmérés szerint a megkérdezettek 68 százaléka válaszolt úgy, hogy a lakóhelyén van lehetősége a csomagolási hulladékok válogatására, és 46 százalékuk él is a szelektálás lehetőségével, jellemzően a városban élő, magasan iskolázottak győjtik külön a hulladékokat. Abban az esetben, ha csak egyféle gyűjtési módot lehetne választani, a válaszadók 37 százaléka a kényelmesebb, házhoz menő zsákos gyűjtési módszert preferálná, 57 százalék pedig a gyűjtőszigeteknél maradna. Érdekes, hogy a gyűjtőszigetet főleg a magasabban iskolázott, városban élő 18-49 éves korosztály választja, míg a községekben élők, valamint többnyire a nők, a házhoz menő gyűjtés mellett teszik le voksukat.
Az aktív gyűjtők megítélése szerint a háztartásban szelektíven gyűjtött hulladékok nagy részét, 30-30 százalékát a műanyag és a papír teszi ki, míg a zöld hulladék 14 százaléka, az üveg 13 százaléka, az italos karton 5 százaléka és a fém 4 százaléka az összes sze lektált hulladéknak. Azok közül, akik nem szelektálják a csomagolási hulladékot, a legtöbben (37%) a gyűjtés köü'Iményességét hozták fel indokként Többségük a helyhiányra és a hulladék különválogatásának bonyolultságára hivatkozzik. Mellettük 32 százalékvélekedett úgy, hogy a gyűjtőszigétek túl messze vannak lakóhelyüktől, 26 százalék pedig az ismeretek hiányát hozta fel érvként.
A felmérés szerint a gyűjtőhelyek messzeségével leginkább a közBégekben élők, a szelektív gyűjtés körülményességével pedig a 29 év alattiak és a nagyvárosokban élők indokolták passzív viselkedésüket. A megkérdezettek többsége abban látja a szelektív gyűjtésre való ösztönzés sikerességét, ha több gyűjtőedényt helyeznek ki a közteru' letre, és nagyobb figyelmet fordítanak a tájékoztatásra, az iskolai oktatásra, míg mások a kommunális szolgáltatás árának csökkentésében látják a megoldást.
Sikerrel vizsgázott a parlamenti szelektív hulladékgyűjtési rendszer, amelynek segftségével már működésének első évében összesen 47 tonna papír-, műanyag- és üveghulladékot gyűjtöttek össze a honatyák és a Parlament dolgozói. A Parlamentben a legnagyobb mennyiség pnpfrbói gyűlt össze a három anyagtípus közül. Az ország egyik legnagyobb közintézmérryében 8 gyüjtóponton helyezhető el külön-külön a papfr, a műanyag és az üveg, ezen kívül a képviselők és a dolgozók rendelkezésére állló 340 szelektív hulladékgyűjtó kosár ís. Az elmúlt időszak kiemelkedő eredményei alapjón a Parlament úgy döntött, hogy továbbfejleszti szelektív hullndékgydjtési rendszerét, amelynek működtetését a legnagyobb hazai szelektívhulladék gyűjtést és hasznosítást koordináló szervezet, az ÖKO-Pannon Kht. koordinálja. A 386 parlamenti képviselőnek valamint a ház dolgozóinak a jövóben lehetősége lesz a tejes és üdftós kartondobozokat is külön edényben gyűjteni, és további gyűjtőpontok kerülnek kialakításra.
