2007.05.27. - Minden második ember szelektál (A + Cs)
A hazai lakosság 68 százaléka gondolja úgy, hogy lakóhelyén lehetőség van a szelektív hulladékgyűjtésre, s majdnem minden második ember ténylegesen különválogatja az otthonában keletkező hulladékot - derül ki az ÖXO-Pannon Kht. megbízásából elvégzett felmérésből. A begyűjtött hulladék hasznosítását szolgálja, hogy a legnagyobb csomagolási hulladékok kezelését koordináló társaság január végén szerződést kötött a Novelis Recycling vállalattal, amelynek értelmében a brit társaság dolgozhatja fel a Magyarországon összegyűjtött alumínium üdítős és sörös dobozokat.
A megkérdezett magyarországi lakosok 46 százaléka szelektálja rendszeresen az otthonában keletkező hulladékot, többségében városi, magasabban iskolázott lakosok derült ki az ÖKO-Pannon Kht. által elvégezetett felmérésből, amelynek eredményeit a társaság február 21-i sajtótájékoztatóján tette közzé. A csomagolási hulladékok kezelését koordináló szervezet abból a célból végeztette el a vizsgálatot, hogy kiderítse, mekkora hajlandóság van a hazai lakosokban a szelektív hulladékgyűjtésre. A válaszokból az derült ki, hogy a lakosság 68 százaléka gondolja úgy, hogy a településén lehetősége van a szelektív hulladékgyűjtésre, s a megkérdezettek kétharmada látja úgy, hogy az elmúlt években fejlődött a szelektív hulladékgyűjtés rendszere lakóhelyén.
Az ezer fős mintán elvégzett vizsgálat szerint a legelterjedtebb forma a gyűjtőszigetes megoldás, legalábbis a válaszadók 92 százaléka ezt jelölte meg válaszként. Ezt a házhoz menő gyűjtés követi 17 százalékkal, majd a hulladékudvaros rendszer hat százalékkal, igaz a számok azt is mutatják, hogy vannak olyan települések, ahol többféle szelektálási módszert alkalmaznak. Amennyiben csak egyféle gyűjtési módot lehetne választani, a megkérdezettek 37 százaléka a kényelmesebb, házhoz menő szákos gyűjtési módszert preferálná, 57 százalék pedig a gyűjtőszigeteknél maradna.
Érdekes, hogy a gyűjtőszigetet főleg a magasabban iskolázott, városban élő 18-49 éves korosztály preferálja, míg a községekben élők, valamint többnyire a nők, a házhoz menő gyűjtés mellett tennék le voksukat. Ezt segítheti, hogy a szelektálók 46 százalékának legfeljebb száz métert kell megtennie a gyűjtőszigetig, igaz akadnak olyanok is - a gyűjtők mintegy húsz százaléka -, akik már most sem sajnálják a fáradságot, és képesek akár 500 méternél távolabb levő gyűjtőszigetre is elvinni a hulladékot. A csomagolási hulladékot nem szelektálók között a legtöbben, 37 százalék a gyűjtés körülményességét hozta fel indokként, többségük a helyhiányra, valamint a hulladék különválogatásának bonyolultságára hivatkozva. Mellettük 32 százalék vélekedett úgy, hogy a gyűjtőszige tek túl messze vannak lakóhelyüktől, 26 százaléknál pedig az ismeretek hiánya (nem tudja, hol vannak a gyűjtőszigetek, nem tudja hogyan kell szelektálni, stb.) volt a szelektálás elutasításának fő oka.
Tanulságos, hogy a gyűjtőhelyek messzeségére leginkább a községekben élők, a szelektív gyűjtés körülményességére pedig a 29 év alattiak és a nagyvárosokban élők indokolták elutasító viselkedésüket. Ugyanakkor a válaszok alapján a koordináló szervezet szakemberek úgy ítélik meg, hogy ennek a körnek is mintegy 70 százalékát rá lehetne venni a szelektálásra, s ehhez leginkább a gyűjtési feltételek javítására lenne szükség. Ennek kapcsán a megkérdezettek többsége abban látja a szelektív gyűjtésre ösztönzés sikerességét, ha több gyűjtőedényt helyeznek ki a közterületekre, nagyobb figyelmet fordítanak a reklámozásra és az iskolai oktatása, továbbá a rendszeresen szelektálók számára csökkentik a kommunális szolgáltatás árát.
Emellett a kutatás arra is fényt derített, hogy a korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítani a kisebb településen élők szelektálási lehetőségeinek javítására, tovább növelve a gyűjtőszigetek számát és a szemléletformáló programokat is erősítve. Az ÖKO-Pannon Kht. számára kiemelt fontosságú a lakossági részvétel kérdése, hiszen a koordináló szervezet ma már az ország 55 régiójának 713 településén járul hozzá a közterületen kihelyezett gyűjtőszigetek működtetésének költségeihez. A közhasznú társaság ezzel már mintegy 4300 gyűjtősziget üzemeltetését koordinálja, amivel csaknem 4,5 millió magyarországi lakos számára biztosítja a szelektálás lehetőségét.
Ezzel párhuzamosan a koordináló szervezet nagy súlyt fektet a szemléletformáló programokra, amelyek részeként a hozzá csatlakozott településeket különböző tájékoztató kiadványokkal látja el. A felnőttek a rendszeresen megjelenő "Gyűjtsünk szelektíven!" című füzet és a " Hulladék híradó" segítségével tájékozódhatnak a szelektív gyűjtés lehetőségeiről, újdonságairól, változásairól. A gyermekek pedig már óvodás korukban találkozhatnak ÖKO Pannával és ÖKO Palkóval, a két szorgos kis hangyával, akik a kht. oktatóprogramján keresztül tanítják a kicsiket és nagyokat a hulladékok helyes válogatására. Emellett a kht. évről-évre interaktív roadshow-t szervez, amellyel partnervárosai lakosságát invitálja játékos szelektálásra, hogy a kilátogatók szórakozva sajátíthassák el a szelektív hulladékgyűjtés mikéntjét.
A munka eredményességét bizonyítja, hogy a lakossági begyűjtés szerepének növekedése jellemezte tavaly a koordináló szervezet egész tavalyi évét. A kht. 2000 kibocsátó partnere tavaly összesen 582 ezer tonna csomagolást hozott forgalomba, ami mindössze kilenc százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. Megélénkült viszont a lakosság szelektálási kedve, hiszen a 342 ezer tonnás hasznosításból mintegy 12 százalékot, összesen csaknem 41 ezer tonnát tett ki a lakossági forrásból származó csomagolási hulladék, miközben ez a menynyiség 2005-ben még nem haladta meg a 26,6 ezer tonnát.
Mindez azt jelenti, hogy a koordináló szervezet rendszerében kezelt teljes hulladékmennyiségen belül egy év alatt 53 százalékkal emelkedett a lakossági eredetű hulladék mennyisége, a 2003-as eredményekhez képest pedig közel tízszeres a növekedés. Pedig ez csak a kezdet, ugyanis az ÖKO-Pannon Kht. arra készül, hogy 2012-re mintegy 2500 települést von be rendszerébe, mintegy 8,5 millió lakossal, s ennek köszönhetően ekkora - éves szinten - egyedül a lakossági forrásból mintegy 170 ezer tonna csomagolási hulladékot fognak visszagyűjteni az értékes másodnyersanyagok visszanyerése céljából. Ezzel párhuzamosan az ÖKOPannon Kht. mindent megtesz an nak érdekében is, hogy a rendszerében összegyűlt hulladékot a lehető leghatékonyabb módon hasznosítsák. A begyűjtött hulladékból a papír 241 ezer, a műanyag 33 ezer, az üveg 23 ezer, a fém 21 ezer, míg az egyéb anyagtípusú hulladék közel 24 ezer tonnát tett ki. Az pedig a koordináló szervezet törekvésének eredményességét jelzi, hogy a teljes mennyiségen belül a - kormányzat, az EU, valamint a civil zöld szer vezetek által leginkább preferált anyagában történő hasznosítás tett ki 99,8 százalékot, míg az egyéb hasznosítási módok aránya alig 0,2 százalék volt.
Az összességében 59 százalékos hasznosítási arányt elért koordináló szervezet ezzel az egyes anyagfajtákra vonatkozó hasznosítási előírásokat is teljesítette, ily módon százszázalékos mentességet biztosítva a környezetvédelmi termékdíj fizetése alól a hozzá csatlakozott kibocsátó vállalatok számára. A hasznosító partneri kör megerősítése keretében technológiai és pénzügyi szempontból is kiemelkedő fontosságú alumíniumhasznosítási megállapodást kötött az ÖKOPannon Kht, és a brit Novelis Recycling vállalat. A legnagyobb hazai szelektív hulladékgyűjtést és hasznosítást koordináló szervezet valamint a világ vezető alumínium doboz hasznosítója január 30-án megálla podott abban, hogy a Magyarországon szelektíven visszagyűjtött üdítős és sörös alumínium dobozokat a jövőben a Novelis Recycling angliai gyárában hasznosítják, így azok újra üdítős vagy sörös doboz formájában térhetnek vissza a piacra.
A megállapodás révén a begyűjtők és közszolgáltatók mintegy másfélszer, kétszer magasabb árat kaphatnak az alumínium doboz hulladékért. Az ÖKO-Pannon rendszerében 200frban mintegy 280 tonna alumínium doboz került visszagyűjtésre, de csak most először nyílik arra lehetőség, hogy a legértékesebb hulladéknak számító alumínium dobozokból újra doboz készülhessen (ez az úgynevezett "can to can" eljárás). Az ÖKOPannon Kht. által koordinált szelektív hulladékgyűjtési rendszeren keresztül - elsősorban a gyűjtőszigetekről - begyűjtött alumínium dobozokat a Fegroup lnvest Zrt. veszi át, válogatja, bálázza és minőségellenőrzésnek veti alá, majd a Novelis Recycling angliai gyárába szállítja. A szelektíven visszagyűjtött alumínium dobozok eddig a hazai hasznosítókhoz kerültek, akik a többi alumínium hulladékkal együtt, vegyes alumíniumként kezelték, hasznosították. A Novelis Recycling ezzel szemben speciális kohót üzemeltet kifejezetten az értékes másodnyersanyagnak számító üdítős és sörös dobozok feldolgozására.
