Akadálymentes változat

Tiszta Európa Program

Tanulmány: Beszámoló az Észak-Balatoni Térség Regionális Szilárdhulladék-kezelési Rendszer megvalósításáról

A Társulás

A Társulás 2005. november 10-én alakult, 158 Veszprém megyei települési önkormányzat részvételével. Legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, melyben minden települési önkormányzat lakosságszám arányosan képviselteti magát. Az operatív döntéshozói feladatokat a Társulási Tanács látja el, amely az öt legnagyobb település: Ajka, Balatonfüred, Tapolca, Pápa és Veszprém delegáltjaiból áll. A Társulás elnöke: Czaun János, Veszprém Megyei Jogú Város alpolgármestere.

A projekt pénzügyi forrásai

A projekt az Európai Unió támogatásával (költségek 50%-a), a Magyar Államtól érkező forrásokból (40%) és saját erőből (10%) valósul meg. A Társulás az el nem számolható beruházási költségeket (területvásárlás, előkészítő munkák, stb.) és a működési költségeket teljes egészében saját forrásból fedezi. Az Európai Bizottság elfogadta a projekten történt változásokat és úgy döntött, hogy az ahhoz kapcsolódó kiadásokat 2010. december 31-ig támogatja. Az elfogadott ütemterv szerint az építési munkálatokat 2009. december 31-ig kell befejezni. A projekt költségvetése: 25.914.000,- euró.

A lerakó és hulladékkezelő üzem helyszíne

A Társulás Királyszentistván Község külterületén vásárolta meg a beruházás megvalósításához szükséges területeket. A vételárat kiegyenlítette, a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték:

Helyrajzi szám

Rendeltetés

Terület

017/16

Depónia

98.722 m2

017/20

Hulladékkezelő üzem

23.428 m2

017/19

Hulladékkezelő üzem

12.782 m2

017/06

Tartalék terület

24.518 m2

Összesen:

159.450 m2

A területről

A kiválasztott területen a beruházás semelyik fázisában (kivitelezés, művelés, felhagyás) sem sért természetvédelmi értékeket, nem veszélyeztet természetvédelmi vagy idegenforgalmi szempontból jelentős létesítményt, az iparterületen nem él védett növény-, vagy állatfaj. A beruházás helyszíne turisztikai vagy mezőgazdasági hasznosítása sem lehetséges, aminek első számú oka az, hogy a terület közvetlen közelében (megfelelő műszaki védelemmel és a szükséges engedélyek birtokában) jelenleg is szennyvíziszap tárolása és kezelése folyik.


A terület más célú (pl. ipari) hasznosítását megnehezíti, hogy a korábban történt környezeti kármentesítése során az iszaptároló kazettákat teljes egészében kiürítették, így bármilyen ipari létesítmény megvalósítását a terület jelentős mennyiségű feltöltésével kellene kezdeni. A területre tervezett beruházás mellett szól az is, hogy a megyében és a terület közelében is találhatóak jelentős, infrastruktúrával megfelelően ellátott ipari parkok és területek, ami azt jelenti, hogy a terület könnyen megközelíthető, nem kell jelentős földmunkákat végezni a megközelítése érdekében.

Közbeszerzési eljárások

A beruházás tisztaságának érdekében a szállítók, kivitelezők és szolgáltatók közbeszerzési eljárás keretében kerültek és kerülnek kiválasztásra (Felügyelő (FIDIC) Mérnök kiválasztása, a FŐBER ZRt-vel szerződéskötés 2005. december 30-án történt; a tervező kiválasztására kiírt közbeszerzési eljárás lezárult, 2007. február 1-én került sor a tervezői szerződés aláírására a Nyíregyházi székhelyű Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft-vel; a tájékoztatásra, a hulladékgazdálkodással kapcsolatosan kialakult kép átformálására nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként, 2007. március 1-én került sor az SKBH Kft.-vel való szerződés aláírására.)

Szükséges hatósági engedélyek beszerzése

Folyik a hulladéklerakó beillesztése a megyei rendezési tervbe. Az eljárásban további egyeztetésekre lesz szükség. Ennek egyik oka, hogy a térségben működő civil szervezet, a Séd-Balaton Környezet- és Természetvédő Egyesület észrevételeket tett a rendezési tervvel kapcsolatosan – amelynek egyeztetése jelenleg is tart a tervezőkkel. Az ügy kapcsán az utolsó találkozóra 2007. június 1-én került sor, ahol az összes érintett szakhatóság és a civil szervezet is megjelent. Ezzel egy időben, az előzetes terveknek megfelelően folyik a Királyszentistván Község rendezési tervének módosítása, illetve a projekt megvalósításához szükséges Egységes Környezethasználati Engedély megszerzése. (Ez utóbbi megszerzéséről szóló hirdetmény 2007. március 14-én jelent meg nyilvánosan.)

A komplex hulladékgazdálkodási rendszer

A szelektív- és kevert hulladék gyűjtő rendszer több elemből áll majd. Így többek közt:

  • létesül 400 db új szelektív hulladékgyűjtésére alkalmas gyűjtősziget a Társulás működési területén és a beruházás költségei között szerepelnek azok a járművek és konténerek is, melyek az összegyűjtött hulladékot a regionális telepre szállítják majd

  • átrakó állomások épülnek: az ajkai, pápai és tapolcai gyűjtőkörzetekből átrakó állomásokra kerül a begyűjtött hulladék, ahonnan tömörítve, zárt szállítókonténerekben kerül a regionális telepre

  • komposztáló jön létre: a Balatonfüreden és térségében keletkező jelentős mennyiségű kerti hulladékot dolgozza majd fel a telep

  • mobil építési törmelék feldolgozó épül, amelyik Veszprémben kerül elhelyezésre, ezzel a törő, osztályozó berendezéssel a Térségben keletkező, eddig csak lerakásra alkalmas építési törmelék, feltöltésekben, útalapban, rekultivációs alaprétegekben felhasználható anyaggá alakítható

  • Regionális Hulladékkezelő telep.


A térség öt gyűjtőkörzetéből (Ajka, Balatonfüred, Pápa, Tapolca és Veszprém), összesen 158 településről érkezik majd a tervezett telepre a hulladék. Ezeknek a településeknek ma egyike sem rendelkezik a 20/2006 (IV.5.) KvVM rendelet előírásainak megfelelő hulladékkezelő és lerakó teleppel. Az ide kerülő hulladékmennyiséget: másodnyersanyagra (fémek, műanyag); energetikai célra felhasználható, de anyagában már nem, vagy csak aránytalanul nagy ráfordításokkal hasznosítható frakcióra (műanyag, fa, papír); stabilizálandó szerves anyagra és fel nem dolgozható inert anyagra választjuk szét. A telep tervezett kapacitása 120.000 t/év lesz.

A technológiáról

A hulladék szeparációja zárt üzemcsarnokban történik, amelynek során a hulladék nem kerül érintkezésbe a környezettel. A szerves anyag feldolgozását jelentő Mechanikai és Biológiai stabilizálás (MBH) során, a biohulladékot, aerob folyamatban szén-dioxidra és vízre bontjuk. A folyamathoz szükséges levegőt, szűrést követően (biofilter) vezetjük vissza a környezetbe. A keletkező szén-dioxid üvegházhatása huszad része a metánénak, ami egy hagyományos lerakóban, a depóniagáz részeként felszabadul. A vizet, összegyűjtve, a depónia locsolására használjuk fel, a felesleget pedig tisztításra átadjuk a Fűzfői Szennyvíz Kft.-nek. Az érlelés első szakasza zárt vasbetonkamrákban, míg az utóérlelés nyílt prizmákban történik. Az utóérlelésre kerülő anyag teljesen szagtalan lesz, további érlelésre csak mechanikai tulajdonságainak biztosítása miatt van szükség. A stabilizálással nyert komposzt a rézsű takarására kerül, amit folyamatosan füvesítünk majd, ezzel is növelve a terület zöldfelületének arányát.


A projekt megvalósítása során elsőrendű célunk a véglegesen lerakandó hulladék mennyiségének csökkentése. A működés első időszakában ez az összegyűjtött hulladék mintegy 50%-át jelenti. A lerakó élettartamának közepére (10 év múlva) ezt az arányt 15 – 20%-ra kívánjuk csökkenteni (elsősorban a szelekív gyűjtés elterjesztésével, a megelőzéssel és a másodnyersanyagok minél hatékonyabb kinyerésével).

A lerakóra csak feldolgozást és mechanikai és biológiai stabilizálást követően kerül hulladék. Így mérsékelhető a szag-, a depónia gáz (CH4 tartalmú gáz) kibocsátás, táplálék hiányában pedig távol maradnak a madarak és a rágcsálók. A szél okozta kihordás - porzás elleni védekezésként gyorsan áthelyezhető, erős védőhálót helyezünk el és a területen összegyűjtött csurgalékvizet a depóniára visszalocsoljuk.

Biztonsági megoldások

A talajvíz esetleges szennyezését az alábbi módszerek együttes alkalmazásával akadályozzuk meg:

  • a talaj a fedőréteg alatt vastag, vízzáró agyagréteg akadályozza meg, hogy az esetleges szennyezés kapcsolatba kerüljön a mélyben található vizekkel

  • az iszaptároló kazetta (a depónia tervezett helye) feltöltésre kerül, a várható maximális talajvízszintet meghaladó egy méteres szintig

  • a talajvíz szintjének stabilizálásához, a szigetelés alá további szivárgóréteg és a hozzákapcsolódó elvezető rendszer kerül, így a talajvíz nem kerül érintkezésbe a hulladékkal, még a talajvíz mennyiségének jelentős mértékű növekedése esetén sem

  • a tömörített feltöltésre kerül az előírt rétegrendben a szigetelés, amely szintén megakadályozza a talajvíz érintkezését a hulladékkal (ez tömörített agyagból, agyagásványból készült szigetelő lemezből és hegesztett műanyag szigetelő lemezből áll)

  • a szigetelés épségének folytonos ellenőrzését biztosítandó, a feltöltés és a szigetelő réteg közé kerül a geo-fizikai monitoring rendszer érzékelő hálója, mely deciméteres pontossággal behatárolhatóvá teszi az aljzatszigetelés esetleges sérülését (a sérült szigetelés a depónia megbontásával bármikor, az eredeti minőséget biztosítva, javítható)

  • a figyelőrendszert monitoring kutak hálózata egészíti ki

  • az élővilág folyamatos védelme érdekében bio-monitoring rendszert építünk ki, a terület madárvilágának rendszeres megfigyelésével

  • a talajvíz elleni szigetelés fölé kerül a depóniára kerülő vizet (csapadék és csurgalékvíz) összegyűjtő és a betonból készült zárt átmeneti tárolókba vezető csurgalékvíz rendszer (ennek az elkülönített vízrendszernek az alkalmazásával oldható meg, hogy a hulladékkal érintkező víz közvetlenül, kezelés nélkül ne találkozhasson a talajvízzel, vagy a felszíni vizekkel)

  • a teljes iparterületet (nemcsak a depóniát) a lakott területek felől látható oldalakról 30 méter szélességben, a tájon valaha őshonos növényekből álló, aljnövényzetet is tartalmazó védőerdősávval kerítjük körbe

Esztétikai megfontolásokról

A hulladéklerakó megépítése során végig törekszünk arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel a tájba illesszük a lerakót. Ezért:

  • védőerdőt telepítünk majd, amely a leginkább érintett települések (Papkeszi, Vilonya és Királyszentistván) felől fogja körbeölelni a telepet. A védőerdő fáit úgy telepítjük, hogy együtt növekedjen a lerakóval,

  • a szorítótöltést (amely körülveszi a lerakó teret) pedig folyamatosan füvesítjük majd, amelynek eredményeképpen egy olyan zöld domb alakul ki a tájban, amelyen cserjék is megtelepedhetnek

  • a depónia láthatóságát erősen befolyásolja, hogy kialakítására tagolt, dombos, ligetes terepen kerül sor. A tervezett védőerdő szélessége 30 méter lesz. Ez együtt nő majd a lerakóval és az üzemelés első időszakában teljesen eltakarja azt.

Letöltés

« vissza

t2k